Kézi vetés gyakori kérdések

Gyakran kérdezik a kézi vetésű burkolóanyagokról

Fagyállóak?

Igen.
Mostoha környezetben is több száz év az élettartamuk. Az ilyen jellegű anyagok őshazájában (Belgium, Hollandia, Németalföld) készülnek a felhalmozott tapasztalatok és a legmodernebb technológia ötvözésével. Az általunk forgalmazott anyagok Skóciában, Svédországban, Németország meglehetősen változatos klímájú területein is bizonyították, hogy az időjárási szélsőségeket károsodás nélkül elviselik.
 

Lábazatra alkalmazhatók?

IGEN.
Ezeket az anyagokat kifejezetten homlokzatok burkolására készítik. Minden környezeti hatásnak tartósan ellenállnak, ezért burkolhatók velük lábazatok, teljes homlokzatok, készíthetők belőlük homlokzati díszítések.

Egyetlen helyzetben nem alkalmazhatók - igaz, ekkor semmiféle más ragasztott burkolat sem jöhet szóba - mégpedig alulról vagy hátulról ázó, szigeteletlen épületlábazatok vagy támfalak esetén.
 

Lapburkolatként felrakhatók homlokzati hőszigetelésre (dryvitra)?

IGEN, problémamentesen.
Ide kattintva részletes leírás található a hőszigetelt klinkerlap burkolat rétegrendjéről és kivitelezéséről.
 

Felléphet páratechnikai probléma (páralecsapódás)?

NEM.  A kézi vetésű lapburkolat nem párazáró, mivel:
  • A kézi formázású vetésű páradiffúziós ellenállási száma (mű) csupán 5-10, azaz a falazótéglákéval közel azonos.
  • A fugahálózat a felület kb. 15-20%-át teszi ki, a fugákat pedig 3-5-ös mű értékű klinkerhabarcs tölti ki, így a páradiffúzió nem gátolt.
  • A hozzávetőleg 3 mm vastagságú ragasztóréteg (mű= 25-40) szintén nem képez jelentős páragátat.
 

A téglaburkolat jobb, vagy a lapburkolat?

Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. A meglévő feltételek és az anyagi lehetőségek függvényében lehet kiválasztani az optimális megoldást.
 
  • A lapburkolat ára 30-50%-a a téglaburkolat árának.
  • Mindkét szerkezet tartós, esztétikus, megvédi a mögöttes szerkezeteket a külvilág hatásaitól.
  • A látványt illetően a sarokelemes élképzéssel készülő lapburkolat megkülönböztethetelen a téglaburkolattól.
  • A lapburkolat kisebb helyigényű. (Lapburkolat vastagsága: 1,5-2.5 cm, kiszellőztetett téglaburkolat vastagsága minimum 15 cm)
  • A lapburkolat lényegesen könnyebb a téglaburkolatnál, kevésbé terheli a teherhordó homlokzati épületszerkezeteket.
  • A lapburkolat kivitelezése egyszerűbb és gyorsabb.
  • A téglaburkolat tervezése és kivitelezése több szakértelmet igényel.
  • A téglaburkolat hőtehetetlensége nagyobb, ezért a napi hőingásoktól jobban megvédi az épületet.
  • A kiszellőztetett téglaburkolat páratechnikai viselkedése a jelenlegi szakmai preferenciák szerint kedvezőbb.
  • A téglaburkolat csak akkor kivitelezhető kompromisszumok nélkül, ha az épületet már eleve a téglaburkolattal tervezték meg. A klinkerlap burkolat utólag is elkészíthető problémamentesen, akkor is, ha a tervezésnél nem vették figyelembe ezt a homlokzatképzési lehetőséget.
  • Katasztrófahelyzetben (földrengés, jármű nekiütközése, robbanás) a téglaburkolat stabilitása kérdéses.
 

Jobb-e a klinkerburkolat a kézi vetésű burkolatnál?

Nem jobb és nem rosszabb, hanem más.
 
  • A kézi formázású anyagok ugyan több vizet vesznek fel a klinkernél, de könnyebben és gyorsabban le is adják azt. Mindkét anyagféleség élettartama sok évtized.
  • A kézi formázású anyagok nyomószilárdsága kisebb a klinkerénél, de értéke még mindig elegendő egy kiváltás nélküli 9 m magasságú falazat készítéséhez.
  • A kézi téglák egyedi struktúráját, finoman átmenetes halvány pasztellszíneit klinkerből nem lehet előállítani.
  • A klinkereket a merevségük, a felületi tömöttségük ridegebb anyaggá teszi a kézi tégláknál.


A két anyagféleség közötti választásban egyedül a megcélzott stílus, az ízlés, a keresett színvilág, a tetszés legyen mértékadó, hiszen egyéb tekintetben a két anyagféleség egyenértékű.
 

Ki kell fugázni a burkolatot?

IGEN.
A lapragasztókat nem arra tervezik, hogy esőnek, fagynak, napsütésnek ellenálljanak. A ragasztó védelmében és a vízzárás érdekében kültérben kötelező a fugázás. Fugázatlan felület esetén megszűnik a garancia.

A fugázás esztétikai szempontból is elengedhetetlen: a klinkerhabarcsos fuga a maga durva, szemcsézett felületével hozzájárul a téglaszerű látvány létrehozásához
 

Lehet mélyített fugát készíteni?

Lehet, de nem ajánlott.
A mélyített fuga nagy hátránya az, hogy a téglák/lapok felső élein összegyűlik a por és a korom, és előbb-utóbb a sötét koszfoltok lerontják a burkolat összhatását.
 

Szükséges a burkolatot impregnálni, bevonni, beereszteni?

Csak bizonyos esetekben.
Általános esetben semmiféle impregnálásra, beeresztésre nincs szükség. A téglák úgy készülnek, hogy mindeféle utókezelés nélkül is rendkívül hosszú az élettartamuk.

Olyan lábazati felületeken, ahol intenzív szennyeződés elképzelhető (sár felfreccsenése, olajos, zsíros foltok) a lábazati felület hidrofóbizálása ajánlott, mert a szennyeződések ekkor könnyebben eltávolíthatók. Indokolt esetben, például erősen szennyezett városi környezetben az ablakpárkányokon, homlokzati díszpárkányokon hasznos lehet egy korszerű, nem párazáró hidrofóbizáló szerrel való bevonás, amely a szennyeződés könnyebb lemosódásában segít.

Graffitiveszély esetén korszerű antigraffiti bevonattal látható el a burkolat.